Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


12.b

2010.10.07

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK FELSOROLÁSA

 

(Középszint, írásbeli és szóbeli)

 

A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó - az adott témakörhöz rendelhető - tantárgyi követelményeivel.

Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák.

Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.

                                 

 1. Az ókor és kultúrája

 

1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten:   

Az egyistenhit és a többistenhit megkülönböztetése és civilizációhoz rendelése.

A zsidó vallás főbb jellemzői. Az egyes civilizációk jellegzetes kulturális emlékeinek azonosítása.

1.2 A demokrácia kialakulása Athénban:

A spártai állam. Az athéni demokrácia intézményei, működése.

1.3 A görög hitvilág, művészet, tudomány:

A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékeinek azonosítása. A görög tudomány egyes területeinek (történetírás, orvoslás, matematika, filozófia) megnevezése egy-egy alkotó hozzárendelésével.

1.4 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakítása           

 A pun háborúk társadalmi és politikai következményei. Augustus principátusának jellemző vonásai korabeli források alapján.

1.5 A római hitvilág, művészet, tudomány:        

 A római művészet kiemelkedő építészeti alkotásainak felismerése, az épületek funkciójának megnevezése. A római civilizáció pannóniai emlékei.

1.6 A kereszténység kialakulása és elterjedése:

A kereszténység főbb tanításai újszövetségi források alapján. A keresztény egyház történetének jelentősebb személyiségei.

1.7 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

 

 2. A középkor

                 

 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői:

A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A hűbériség jellemző vonásai.

2.2 A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése:

Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. Az ortodox és a nyugati kereszténység elterjedése. Az egyházszakadás.

2.3 Az iszlám vallás és az arab világ:

Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.

2.4 A középkori városok:

Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori céhes ipar bemutatása.

2.5 Művelődés és mindennapok a középkorban:

 A romanika és a gótika stílusjegyeinek felismerése konkrét műalkotásokon vagy ábrán. A lovagi kultúra és értékrend néhány elemének ismerete.

2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában:

Néhány itáliai reneszánsz műalkotás azonosítása, alkotójának megnevezése.

A humanizmusra és a reneszánszra jellemző jegyek elemzése források alapján.

2.7 Az angol és a francia rendi állam működése:

A rendi állam működésének értelmezése forrás vagy ábra alapján.

2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése:

Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.

 

 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

 

3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása:

A magyar nép kialakulásának legfontosabb állomásai, a nyelvészeti, régészeti és néprajzi bizonyítékok jelentősége. A magyar nép vándorlása térkép alapján.

3.2 A honfoglalástól az államalapításig:

A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján.

3.3 Géza fejedelem és István király műve:

Géza fejedelemsége. Szent István államszervező tevékenysége. Szent István egyházszervező tevékenysége korabeli források tükrében.

3.4 Az Árpád-kor jelentős uralkodói (Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla):

Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején. A tatárjárás és következményei.

3.5 Az Árpád-kori kultúra

3.6 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején: Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés sajátosságai az Anjouk és Zsigmond korában.

3.7 A Hunyadiak:

Hunyadi János harcai a török ellen: Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.

3.8 Kultúra és művelődés:

Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. Mátyás király és a reneszánsz.

 

 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

 

4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei:

A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. A földrajzi felfedezések legfontosabb következményei.

4.2 Reformáció és katolikus megújulás:

A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői források alapján.

4.3 A parlamentáris monarchia megszületése Angliában:

A parlamentáris monarchia főbb jellemzői. Az alkotmányos monarchia működése.

4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás:

A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.

4.5 A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban:

A felvilágosult abszolutizmus jellemző vonásai.

 

 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

 

5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása:

A középkori magyar állam hanyatlása és bukása. Az ország három részre szakadása. Végvári küzdelmek.

 5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora:

Bethlen Gábor kül- és belpolitikája. Gazdaság és kultúra Erdély aranykora idején.

 5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc:

A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc kitörésének okai. Kölcsönös engedmények a szatmári békében.

 5.4 Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások:

Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok átalakulása Magyarországon a XVIII. században.

A hazai mezőgazdaság és ipar jellemzői a XVIII. században. Mária Terézia és II. József.

 5.5 Művelődés, egyházak, iskolák:

A hazai reformáció és a barokk kultúra kiemelkedő alakjai és alkotásai.

 

 6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

 

6.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései:

A reformkor fő kérdéseinek bemutatása. Széchenyi és Kossuth reformprogramja.      

 6.2 Az átalakuló társadalom és életformák, új elemek a gazdasági életben:

A magyar társadalom rétegződése és életformái. A gazdasági átalakulás lényegi elemei.           

 6.3 A reformkori művelődés, kultúra:

A nemzeti ébredés. A korszak meghatározó művészeti alkotásai.          

 6.4 A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei             

 6.5 A pozsonyi országgyűlés, a pesti forradalom és az áprilisi törvények:

A pesti forradalom eseményeinek bemutatása. Az áprilisi törvények jelentősége és fontosabb pontjainak elemzése.               

 6.6 A nemzetiségek mozgalmai                             

 6.7 A szabadságharc legfontosabb csatái; a Függetlenségi Nyilatkozat; a szabadságharc veresége és a megtorlás:

A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok bemutatása. A Függetlenségi Nyilatkozat megszületésének politikai körülményei. A vereség okai, a megtorlás formái.         

 6.8 A kiegyezés előzményei és megszületése:

A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése.           

 6.9 Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában (pl. az iparosítás, a városiasodás):

Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése.           

 6.10 A dualizmus kori társadalom és politika jellemzése                            

 6.11 A tudományos és művészeti élet fejlődése             :

 A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl. divat, szórakozás, sport, sajtó). A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.       

 

 7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

                                               

 7.1 Az Egyesült Államok létrejötte és az USA alkotmánya                         

 7.2 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata:

Az egyes politikai irányzatok főbb jellemzőinek felismerése. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései.               

 7.3 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája                           

 7.4 A XIX. század eszméi:

A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján.              

 7.5 Az ipari forradalom és következményei:

Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom hatása a gazdaságra, a környezetre és az emberre.              

 7.6 Az egységes Németország, Olaszország és az USA kialakulása:

Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. A német és az olasz nemzetállam kialakulása.    

 7.7 Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón:

A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az első világháború előtt. Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón.               

 7.8 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik:

A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra.               

 

 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 

                            

 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék:

Az első világháború főbb jellemzői. A Párizs környéki és washingtoni békék területi, etnikai vonatkozásainak elemzése.               

 8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban:

A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása.     

 8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus                             

 8.4 A parlamentáris rendszerek (USA, Nagy-Britannia)                              

 8.5 Az 1929-33-as gazdasági válság és következményei:

A világválság kialakulásának okai. A válság néhány gazdasági és társadalmi hatása.        

 8.6 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa:

Hitler hatalomra kerülésének körülményei. A náci Németország jellemzői.       

 8.7 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években:

A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra működésének jellemzői.  

 8.8 A második világháború jelentős fordulatai:

A világháború főbb csomópontjai és a háború jellemzői.            

 8.9 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői:

Az ENSZ létrejötte, működése.

A hidegháború kialakulásának alapvető okai.    

 8.10 A szocialista rendszerek bukása:

A szocialista országok gazdaságának és társadalmának főbb jellemzői. A európai szocialista rendszer összeomlásának okai.               

 

 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús               összeomlásig

 

 9.1 Magyarország részvétele az első világháborúban                  

 9.2 Őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság                            

 9.3 A trianoni béke:

A trianoni béke dokumentumainak elemzése. Trianon gazdasági és etnikai hatásai.     

 9.4 A Horthy-rendszer jellege és jellemzői:

A Horthy-rendszer legfőbb jellemzői (pl. revizionizmus, király nélküli alkotmányos királyság). Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.          

 9.5 Művelődési viszonyok és az életmód:

Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.          

 9.6 A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái:

A magyar külpolitika főbb irányai, kapcsolatai a két világháború között.              

 9.7 Magyarország háborúba sodródása és részvétele:

Magyarország fegyveres semlegessége és a területi revízió. Magyarország háborúba sodródása és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban.           

 9.8 A német megszállás és a holocaust Magyarországon:

Magyarország német megszállása. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás és a nyilas hatalomátvétel.         

               

 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

                               

 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás:

A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége.             

 10.2 A határon túli magyarság sorsa:

A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban a XX. század második felében.

10.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése:

A rendszer működése a Rákosi korszakban. A proletárdiktatúra mindennapjai.              

 10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc:

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.           

 10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzői:

A rendszer jellemzői a Kádár korszakban.          

 10.6 A rendszerváltozás:

A rendszerváltozás céljai és következményei (pl. szabadságjogok, függetlenség).

                               

 11. A jelenkor

 

 11.1 A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái:

A közép-európai országok néhány közös jellemzőjének bemutatása az 1990-es években.        

 11.2 Az európai integráció története:

Az Európai Unió legfontosabb intézményei.     

 11.3 A "harmadik világ":

A fejlődő országok főbb problémái (népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság).

 11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés:

A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre (alapvető összefüggések felismerése).               

 11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai:

A piacgazdaság tendenciái.        

 11.6 Közép-Kelet-Európa és a Balkán a rendszerváltozás után:

Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzetének összehasonlítása néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna).           

                               

 12. A mai magyar társadalom és életmód

 

 12.1 Alapvető állampolgári ismeretek:

Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári kötelességek

12.2 Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban:

Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A romák a mai magyar társadalomban.              

 12.3 A parlamenti demokrácia működésé és az önkormányzatiság:

A választási rendszer lényegi elemei. A helyi önkormányzat feladatai, szervezeteinek és működésének bemutatása.

 12.4 Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások:

Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban.    

 12.5 A szociális piacgazdaság programja:

A szociális piacgazdaság fontosabb elemeinek felismerése megadott szempontok alapján.